Az egészséges és szép bőr

Mindenki szereti, ha a bőre ragyogó és egészséges. Vannak azok a szerencsések, akiknek különösebb odafigyelés nélkül is szép a bőrük, és sokan vagyunk azok, akiknek ezért többet kell tennünk. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha megismerjük a bőrünket, és megértjük a működését.
Bemutatjuk a bőr biológiáját, hogy jobban megismerhesd a sajátodat.

Legnagyobb szervünk

A bőrünk a legnagyobb kiterjedésű szervünk, egész pontosan szervrendszerünk, feladatai nagyon sokfélék. Tömege egy átlagos ember testsúlyának mintegy 15%-a és kiterítve pedig nagyjából 1,7 négyzetméter.
A bőr erős és rugalmas szövet, ami befedi az egész testünket. Mirigyek, vér- és nyirokerek, izom- és idegrostok is vannak benne.
Színét elsősorban a pigmentációja, az aktuális vértartalma és a bőr egyes rétegeinek vastagsága határozza meg.

A bőr szerepe

Van olyan testtájunk, ahol nagyon vékony a bőrünk, például a szemhéjon kábé 0,4 mm, de van olyan terület is, ahol vastagabb (a talpon például akár 4 mm is lehet). Ez szervezetünk első védvonala, ami elválaszt bennünket a külvilágtól. Feladatait három nagy csoportba sorolhatjuk.

A bőrünk az elsőszámú védelmi rendszerünk, és az egyik legfontosabb érzékszervünk. Anyagcsere folyamatai segítségével tartjuk fenn szervezetünk kiegyensúlyozott működését. Megvédi a belső szerveinket a külvilágból érkező ártalmas hatásoktól, mint például ütéstől, kórokozóktól, túl erős UV sugárzástól, túlzott felhevüléstől, vagy éppen a kiszáradástól.

Fontos szerepe van a testhőmérséklet kialakításában, a kiválasztásban és a felszívódásban is. A vízben oldódó anyagoknak a felszívódása a verejtékmirigyeken keresztül, míg a zsírban oldott anyagok bejutása a szőrtüszőkön és a faggyúmirigyeken át történik.

Érzelmeink is láthatóvá válnak a bőrünkön. Például kipirulunk, mikor valami lázba hoz, elpirulunk, amikor kínos helyzetbe kerülünk, izgatott pillanatokban libabőrösek leszünk, elsápadunk ijedtünkben, vagy leizzadunk egy rázós helyzetben.

A bőr folyton megújul, és mindig változik. Más télen és más nyáron. Más az arcunkon, a hasunkon, a lábunkon és más a talpunkon. Más amikor ovulálunk, és más amikor menstruálunk, amikor ifjak vagyunk, és amikor öregszünk, amikor egészségesek, vagy éppen betegek vagyunk.

Az egyéni jellemzők nagyjából állandóak, de a hidratáltsága, olajossága, ellenálló képessége folyton változik a külső és belső körülményektől függően: a bőrünk igyekszik alkalmazkodni.

Struktúra

A bőr teljes állománya három rétegből épül fel, és mindegyiknek speciális feladata van.
Lássuk őket alulról felfelé, vagy ha úgy tetszik, belülről kifelé.

1. Hypodermis vagy subcutis, azaz bőralja

A bőralja feladata az energiaraktározás, a hőszigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása. Ez bőrünk legmélyebb rétege, ami zsírszövetben gazdag, és a zsírsejteket rostos kötőszövet veszi körül. Ez a réteg véd a túlzott hidegtől és melegtől, kipárnáz és energiát tárol. Vastagsága lehet néhány milliméter és több centiméter is egyéntől és testtájaktól függően. A nők hypodermise több zsírszövetet tartalmaz, mint a férfiaké, ez is hozzájárul a finomabb vonások kialakulásához.

2. Dermis vagy irha

Az irha szerepe a bőr rugalmasságának és tartósságának biztosítása. Ez a bőr középső és legvastagabb rétege Ez az a réteg, ami a bőr teltségét és fiatalosságát adja. Nagyméretű molekulái a kollagénrostok és az elsztinszálak, amik fehérje félék, valamint a hialuronsav, ami egyféle szénhidrát.

Ezeknek a képleteknek az állapota és víztartalma jelentősen befolyásolja bőrünk feszességét. Folyamatosan pusztulnak és a fibroblastok munkájának köszönhetően újratermelődnek, de az idő múlásával egyre kevésbé szaporán teszik ezt. Ezek a molekulák kívülről nem igazán vihetők be a bőrbe, viszont a jó hír az, hogy a termelődésüket tudjuk serkenteni. A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett például a C-vitamin és a retinol fontos elemei a bőrápolásnak (természetesen van más hatóanyag is, ami ebben támogatja a bőrünket).

A dermis érzékelő idegvégződéseket, faggyú- és verejtékmirigyeket, szőrtüszőket és ereket is tartalmaz. Az itt található hajszálerek táplálják a bőrünket, emellett fontos szerepet játszanak testünk hőháztartásában: melegben kitágulnak és hőt adnak le, hidegben összehúzódnak, és a hőt a testünk belseje felé vezetik.

Felső rétegében vannak a külvilág ingereit (hő, fájdalom, nyomás és tapintás) felfogni képes receptorok nagy része, amiknek a sűrűsége és érzékenysége testrészenként jelentős eltérést mutat: a kéz- és lábujjaink például nagyon érzékenyek az érintésre.

Az alsó rétegben találjuk a verejtékmirigyeket, amik hő hatására verejtéket termelnek, és a test hűtésében van szerepük, valamint a faggyúmirigyeket, melyek egyrészt biztosítják bőrünk nedvességét és puhaságát, másrészt egy olajos védő réteggel vonják be a felhámot, ami véd a testünk számára káros anyagok ellen.

3. Epidermis vagy felhám

A felhám a bőr legfelső rétege. Amennyire vékony, annyira fontos az ápolása. A legtöbb bőrünkre kent hatóanyag ebben a rétegben hat. (Igen, vannak olyan anti-aging összetevők, mint például a feljebb említett retinol, amik mélyebb rétegekben fejtik ki hatásukat.) Az üde, életteli, sima bőr szempontjából az epidermis egészségének biztosítása elengedhetetlen.

A hám maga is több rétegből áll. A legalsó az úgynevezett bazális réteg, amely egyetlen sejtsor vastagságú, állandóan osztódó sejtréteg. Ez a bazális membránon helyezkedik el, ami elválasztja az epidermist a dermistől. Az irhában található apró vérereken keresztül táplálkozik. A szorosan elhelyezkedő henger alakú sejtek között található pigment termelő sejtek működése a napozás hatására fokozódik. Vagyis ebben a rétegében találhatók a bőrszínünket meghatározó pigmentsejtek, amik a melanin pigmenteket termelik. A melalin színe lehet vörös, barna, fekete és ezek kombinációja is. Az anyajegyek, a szeplők és a májfoltok is a melanin felhalmozódásával alakulnak ki.

A következő a tüskés réteg, ami néhány sejtsor vastagságú, és szorosan kötődő sejtekből áll. Az efölött lévő szemcsés rétegben a hámsejtek fokozatosan ellaposodnak, itt kezdődik meg az elszarusodási folyamat.

A még egy szinttel feljebb lévő fénylő réteg sejtjei laposak, és szorosan egymás mellett helyezkednek el. Ilyen réteg csak a tenyéren és a talpon található, védelmi vonalat képez a szaruréteg legalsó tömörebb részével.

A legfelső réteg a szaruréteg, a stratum corneum, vagyis SC, ami fehérjeláncokból áll. Míg alsóbb sejtsorai szorosan egymáshoz préselődnek, addig a felszínhez közeledve egyre lazábban kapcsolódnak egymáshoz. Ez a réteg kapcsolódik közvetlenül a külvilággal, és megóvja bőrünk mélyebb rétegeit az ártó külső hatásoktól. A hám külső keratin rétege vastagabb azokon a testfelületeken, ahol nagyobb védelemre van szükségünk, mint például a tenyerünkön és a talpunkon, és hajlatainkban a legvékonyabb.

A hám felszínén lévő apró lyukacskák a pórusok, melyek az irha rétegében elhelyezkedő verejtékmirigyek és faggyúmirigyek (a szőrszálakkal együtt) nyílásai a külvilág felé. Az arcunkon a pórusok gyakran jól láthatók, más testtájakon viszont alig észrevehetőek.

A laphám egy ellenálló, rostos szerkezetű fehérjeféléből áll, amit keratinnak nevezünk. (Ez vesz részt a haj, a köröm felépítésében is.) Élettelen sejtekből álló felszíni réteg, ami folyamatosan kopik, és az alsóbb rétegekből élő sejtek foglalják el a helyüket. Egy hámsejt a hám aljáról átlagosan 28 nap alatt kerül a legkülső hámsorba.

Szőr és bőr

A bőrünk tele van faggyúmirigyekkel, szőrtüszőkkel és verejtékmirigyekkel. Tehát ahol bőr van a testünkön, ott szőr is nő (kivéve a tenyerünkön és a talpunkon). Ennek sűrűsége testtájanként és egyénenként is változó. Növekedésüket több tényező is befolyásolja, például a hormonjaink szintje, a napsugárzás, a nyomelemek jelenléte, vagy éppen hiánya a szervezetünkben, a stressz, környezeti ártalmak stb. Az viszont, hogy mennyi szőrünk van, a velünk született szőrkészletünkön és a hormonjainkon múlik. Már születésünkkor rendelkezünk az összes szőrtüszőnkkel, mintegy 5 millió darabbal.

Komplex védelmi rendszer

A bőrünk felületén jellemző mikroflórát savköpenynek nevezzük. Ez egy enyhén savas pH-értékű közeg (4,5-5,5 körül), amit a verejtékmirigyek tejsav tartalma, valamint a faggyúmirigyek zsírsav tartalma biztosít. Komplex védelmi rendszer. Az egészséges bőrműködéshez szükséges enzimek és organizmusok ebben a savas környezetben érzik jól magukat, így védi ez az olajos réteg szervezetünket az általában lúgos közeget kedvelő baktériumok, vírusok és más testidegen anyagok ellen. Annak érdekében, hogy megóvjuk a savköpenyünk egészségét, érdemes kerülnünk a magas pH-értékű termékeket, mint például a hagyományos szappanok, amik 10 pH körül mozognak.

How does skin work?, Institute for Quality and Efficiency in Health Care (IQWiG), 2009, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279255/

Skin: How it works, Tim Newman, MedicalNewsToday, 2018. https://www.medicalnewstoday.com/articles/320435

Szakértői tanácsok – A bőr felépítése: így működik & így befolyásolhatod bőrápolással https://skinsmart.hu/szakertoi-tanacsok/cat/tudatos-borapolas/post/bor-felepitese/

Wikipédia: Bőr in: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)

Kép forrása: webbeteg.hu

Mostanában írtuk