Miben más a nő mint a férfi?

A BIOLÓGIAI NEM丨 KAMASZKOR丨HORMONOK丨CSONTOK丨IZMOK ÉS LÁGYSZÖVETEK丨BŐR

Olyankor, amikor elindul egy női jóga oktatóképzés, az első dolog, amit elmondunk,
hogy a női jóga egy megengedő irányzat.

De mit enged meg és miért?

A helyzet az, hogy a világ, amelyben élünk túlnyomó részben a férfiak igényeihez és szükségleteihez van igazítva. A női perspektíva hiánya az élet különböző területeit érinti: egészségügyi, közéleti, infrastrukturális és politikai vonzata is van. Ez sokszor megnehezíti a nők életét, és szakadékot is képez a két nem között.
Így van ez a jógával és a sportokkal is. A testi és mentális egészségünk érdekében a jelenleg fennálló és uralkodó rendszert a nőknek megfelelő szemlélettel szükséges kiegészíteni hogy kerek egészt alkothassunk..

De hogyan válik a nő nővé és a férfi férfivá? Milyen tényezők határozzák meg a nemünket?
A nemi differenciálódás — a fogantatásunk pillanatától kezdve — sorozatos történések eredménye, amelyek egymással szoros összefüggésben állnak.
A nemi jellegeket három nagy csoportra oszthatjuk:

az elsődleges nemi jelleg már születésünkkor jelen van
a másodlagos nemi jelleg, amely később, a serdülőkor környékén alakul ki
a harmadlagos nemi jelleg, ami a pszichés és viselkedésbéli különbségeket mutatja és nagyban befolyásolt az adott kultúra és a neveltetésünk által

Lány vagy fiú?

Ebben a bejegyzésben a biológiai nemünk áll vizsgálódásunk fókuszában.
A biológiai nemünk az, ami meghatározza, hogy hogyan nézünk ki, milyen fiziológiás folyamatok zajlanak bennünk, milyen a testfelépítésünk, és még azt is, hogy milyen az anyagcserénk.

A biológiai nemünk a reprodukcióban betöltött szerepünkre utal, és nem határozza meg kötelező jelleggel a társadalmi szinten elvégzendő feladatainkat vagy szerepeinket.

Az esetek döntő részében lánynak vagy fiúnak születünk.

De előfordul olyan is, hogy a méhen belüli fejlődés során valami másként alakul, és ez a terminológia nem lesz ilyen egyértelmű.
Az interszexuális emberek olyan nemi jellegzetességekkel születnek, amelyek miatt biológiai szempontból nem sorolhatóak egyértelműen a női vagy férfi nemhez.
Eltérések vannak például a kromoszómákban, a hormontermelésben és a nemi szervek felépítésében is.
Az interszexualitásnak, vagyis a köztesneműségnek több változata is ismert, előfordul például olyan helyzet is, hogy az adott személynek petefészkei és heréi is vannak.

Az interszexualitás nem függ össze a nemi identitással, hanem egy biológiai állapotot jelöl. A nemi identitás az egyénnek egy stabil, semmilyen kezeléssel, sem akarattal meg nem változtatható aspektusa.

Nahát, hogy megnőttél!

A lányok alakja gyerekkorukban kevésbé különbözik a fiúkétól, mint felnőtt korukban, lényeges eltérés csak az elsődleges nemi jellegben, a nemi szervek felépítésében van (puni és kuki). A női nemi szerv felépítéséről itt olvashatsz bővebben.
Aztán amikor a lány és a fiú serdülni kezd, látványos átalakuláson mennek keresztül. Ezeknek a változásoknak a hátterében hormonális folyamatok állnak, amelyek célja a reprodukció. Ekkor kezd el kialakulni a jellegzetes női és férfi test, vagyis a másodlagos nemi jelleg.

Kémiai kódok, mint üzenetek

A kamaszkori változásokat előidéző legfontosabb hormonok nőknél az ösztrogén, férfiaknál a tesztoszteron. Mindkét hormon jelen van a nők és férfiak szervezetében is, de ellenkező nemnél normál körülmények között jóval alacsonyabb szint jellemző. (1.)

A lányoknál leginkább szembetűnő eltérés az, hogy kisebb-nagyobb zsírpárnák alakulnak ki a comb, a popsi, a csípő és a mellek tájékán, ami nőiessé teszi az addig kislányos alakot. Mindez azért történik, mert a növekvő ösztrogénszint hatására a test így raktározza el a zsírt, amire azért van szükség, hogy a menstruációs ciklus elindulhasson. (2.)

Egy lány életében mérföldkő a menarké, az első menstruáció, amikor kislányból nagylánnyá és később nővé érik. (3.) Egyetlen menstruációs ciklusunk alatt több hormonális változáson megyünk keresztül, mint egy férfi egész életében.
Hogy hogyan lehet ez?

A férfiak hormonális ritmusa cirkadián, vagyis egy folyamatos jellegű, körülbelül 24 órát felölelő időszak, ami egy viszonylag állandónak mondható fiziológiai állapotot jelent.

Mi nők viszont ciklikus lények vagyunk, és termékeny éveink alatt a menarkétól a menopauzáig egy havi hormonális ciklus (infradián) szerint működik a testünk.
Ezt a fiziológiás folyamatot nevezzük menstruációs ciklusnak, aminek csúcseseménye az ovuláció.

Ez a ciklikusság (mára egyre inkább elismerten) agyunk kognitív folyamataira is hatással van.

Csontos különbségek

Az emberek csontváza a serdülőkor végéig folyamatosan alakul, növekszik, majd elnyeri a többnyire végleges formáját (ami persze továbbra is változik, csak nem ugyanabban ütemben). Az izmok és zsírszövetek aránya és eloszlása az életmódtól, egyéni adottságoktól és életkortól függően változik egészen életünk végéig.

A pubertás idején a fiúknak szélesebb lesz a válluk és a mellkasuk. Ezt a megnövekedett tesztoszteronszintnek köszönhetik. A nagyobb bordakosár lehetővé teszi azt, hogy a tüdőtérfogat növekedjen, így az izmok oxigénellátása fokozódjon. Markánsabb megjelenésű lesz az állkapcsuk és az egész arckoponyájuk.

A magasabb tesztoszteronszint az anyagcsere folyamatokra is hatással van, a férfiak anyagcseréje jellemzően gyorsabb mint a nőké.

A pubertás időszakában lévő lányok csípője elkezd változni, a medence csontjai fokozatosan alakulnak, kiszélesednek az ösztrogén hatására.
A női medence jellemzően finomabb csontozatú, alacsonyabb, rugalmasabb, nyíltabb és kerekebb formájú, mint a férfiaké.
Bemenete nyíltabb és ovális alakú. A keresztcsont szélesebb, alacsonyabb és a farkcsont nincs összecsontosodva vele, a szeméremcsontok ívesen kapcsolódnak egymáshoz.
Ezek az adottságok lehetővé teszik, hogy a nő képes legyen világra hozni gyermekét. (4.)

Izmaink és zsírpárnáink

Az izom- és zsírszövetek méretében, arányában és eloszlásában is eltérést figyelhetünk meg nő és férfi között.
Más a combunk, a fenekünk, a csípőnk, a mellünk, mások az ívek, hajlatok és domborulatok.
A férfiaknak általában kevesebb bőr alatti zsírszövetük van, amit jellemzően a hasuk tájékára gyűjtenek, ez az úgynevezett sörhas.

A női test íveltebb formáját az ösztrogén alakítja, ami természetesen függ az egyéni adottságainktól és életmódunktól is. Derekunk általában karcsúbb és csípőnk szélesebb mint a férfiaké. (5.)

Amikor egy nő a változó korba lép, és az ösztrogéntermelés csökkenni kezd, a zsírszövetek fokozatosan átrendeződnek a derék és has területeire.

Egészségtudatos életmóddal az izom- és zsírszövetek arányát és eloszlását bizonyos mértékben befolyásolni tudjuk. A jó közérzet és az egészséges test kvintesszenciája a testalkatunknak megfelelő étkezés, a rendszeres mozgás, pihenés és kikapcsolódás.

A női mell a serdülőkortól a változókorig hormonális befolyás alatt áll, és a menstruációs ciklus hormonális hatásainak megfelelően folyamatosan változik.

Háromféle fő szövetből épül fel:

A mell formáját, méretét és feszességét ezeknek a szöveteknek a teljesen egyedi aránya határozza meg. Mivel nem rendelkezik saját izomzattal — a bőr tartja és a kötőszöveti állomány rögzíti a mellkasfalon — helyes testtartással, testünk igényeinek megfelelő testmozgással, kiegyensúlyozott étkezéssel, rendszeres ápolással, testsúlyunk ingadozásának minimalizálásával és a jól kiválasztott melltartóval hosszan megóvhatjuk szépségét. (•)(•)

Amit mindig ápolni kell: a bőr

A férfiak bőre a magasabb tesztoszteronszint miatt más szerkezetű mint a nőké.
Ellenállóbb és kevésbé érzékeny (ez persze nem jelenti azt, hogy az ő bőrük nem igényli a törődést és ne kellene vigyázni rá).
Az egyéni hormonszinttől függően átlagosan 20-25%-kal vastagabb, mint a nők bőre és több kollagént is tartalmaz. Nagyobbak a szőrtüszők, könnyebben zsírosodik és az öregedés folyamata is másként zajlik az egyenletesen csökkenő kollagéntermelés miatt.
Hajlamos a gyulladásra és a pattanásosodásra, ezért nekik az alapos tisztítás a bőrápolás legfontosabb lépése.

A nők bőre az ösztrogén hatására lágyabb, selymesebb, vékonyabb és gyakran érzékenyebb is. A változókor utáni időszakra jellemző drasztikus ösztrogénszint csökkenés a kollagéntermelést is jelentősen csökkenti, aminek látványos jele a bőr elvékonyodása, a bőrszárazság és a ráncosodás.

Bőrünk egészségének védelme, és állagának megőrzése érdekében a korábban már említett életmódra vonatkozó ajánlásokon kívül szükséges kívül-belül jól hidratálni és kollagéntartalmú ételeket vagy étrendkiegészítőt is fogyasztani.

A mindennapjainkban igyekszünk kialakítani magunk körül azt a világot, ahol ezek a különbségek láthatóvá és tényezővé válnak és a megszerzett tudás mentén elhalványulhatnak a sztereotípiák.
A női test igényeihez és szükségleteihez igazított mindennapi tevékenységeinkkel és jógázással teljesebb és egészségesebb életet élhetünk.

Szerintünk ennek a tendenciának fontos része lenne az is, hogy a nőkről szóló edukációban ne csak mi nők, hanem a férfiak is részesüljenek.

1. A tesztoszteron a női testben a petefészekben és a mellékvesékben termelődik.
2. Hoppál Bori: Az én testem. Corvina Kiadó, Budapest 2014
3. Fontos tudni, hogy akár pár évig is eltarthat, amíg az ovuláció rendszeressé válik, mert a hormonszint az első években jelentős ingadozásokat mutathat. Ezt a folyamatot befolyásolják az egyéni adottságok és a külső tényezők is, mint például a táplálkozás, a napfény, a napi ritmus, a test zsírtartalma.
4. Henry Gray: Anatomy of the Human Body
5. Az ösztrogén hatására felhalmozódó zsírszövetnek evolúciós célja feltehetőleg az, hogy a várandósság és a szoptatás idejére kellő energiaraktárat biztosítson az anya számára.

Mostanában írtuk