Sem a stressz, sem a jóga nem új, viszont mindkettő nagyon népszerű manapság, és mindkettő egyre többek számára elérhető. Vajon azok, akik a frusztráltságukat, és a frusztrációiknak tulajdonított ezerféle testi tünetüket a jóga által szeretnék oldani, nagyon melléfognak?

Az információrobbanás következtében elődeinkkel szemben hatalmas előnyre tettünk szert a tudásszerzés szempontjából. Ha a stressz okait kutatjuk a világhálón, akkor a háború, a nukleáris balesetek, a földrengések, a betegség, a költözés, a házasság, a tömegközlekedés, és még számos, életünket potenciálisan érintő esemény szerepel a listán. A stresszkezelő, stresszoldó stratégiák között találunk instant és kevésbé gyors megoldásokat is, nem meglepő módon a hosszú távú hatás hosszabb időn át tartó kitartó gyakorlással érhető el.

Talán éppen azért sikeresek a hosszú távú megoldások, ezenbelül a jóga, mert egységében szemléli az embert, megvizsgálja a világhoz való viszonyát, és így ajánl az élet minden területére vonatkozó útmutatást, a táplálkozástól, a munkavégzésen át a családi életig. A fentiek alapján a stressz okozta tüneteket két csoportba soroltam: oka lehet rajtunk kívül álló esemény, és lehet a bukott életstratégiánk következménye.

Amennyiben a stressz oka egy bizonyos ideig tartó külső nyomás, például váratlan veszteség, feszített munkatempó, vagy közeledő leadási határidő, vagyis olyan helyzet, amit kénytelenek vagyunk elviselni (akár a túlélésünk valós vagy vélt érdekében), akkor a jóga abban segít, hogy eszközöket ad. Arra, hogy adott estben megnyugtassuk vagy felfrissítsük magunkat, jobban aludjunk és kipihentebben ébredjünk, elkerüljük a betegségeket, javuljon a koncentrációnk és a munkabírásunk. Ha viszont a türelmetlenségünk, a levertségünk, és akár egyéb testi tünetünk oka a folyamatos hibás kommunikációnk, téves helyzetfelismerésünk és önértékelésünk, akkor a jóga az önismeret útjává válva változtatja meg életünket.

Mivel a jóga az okokat kezeli, ezért az eredmények azon a szinten fognak jelentkezni, ahonnan a problémáink erednek. Lehetséges, hogy testi szinten jelennek meg, és az elmére gyakorolt pozitív hatás kicsit később érkezik, illetve történhet ennek az ellenkezője is.

A stresszre adott reakció célja az, hogy az ember egy számára veszélyes szituációban harcoljon vagy elmeneküljön. Ehhez a szervezetnek energiára van szüksége. Ezért a máj a benne raktározott glikogént glükózra bontja, amit a vér az izmokhoz szállít. A hasi szervek energiaellátása így csökken, az izmok megfeszülnek, az érzékek kiélesednek, és készen állunk megküzdeni az adott szituációval.[1]

Amennyiben ez valós vészhelyzet, akkor a stratégia remélhetőleg megmenti az életünket. De amikor nap, mint nap ebbe az állapotba kerül a testünk, anélkül, hogy a felgyülemlett (izom) feszültséget el is vezetnénk valahogy, akkor a folyamat hosszútávon elképesztő romboló hatással van az egészségre. A rossz közérzet talán a legkevesebb, de a feledékenység, a koncentrációzavar, a szorongás, az ingerlékenység, a depresszió, súlyproblémák, ízületi fájdalmak, alvászavarok, elmaradó menstruáció, hajhullás, gyenge immunrendszer mind lehetnek a stressz következményei.[2]

A jóga a testi működések összhangját állítja vissza. A feszes izmokból az ászanák az izmok rugalmasságának visszaadásával kioldják az izomcsomókat. Az izomcsomók nem csak fájdalmasak, de el is zárhatnak területeket, energia-blokádokként viselkedve. A nyaki izmok merevsége miatt az agy vérellátása csökken, ez okozhat fejfájást, ronthatja a reflexeket és kissé tompíthatja is a tudatot. A nyugodt állapotban szabályos légzés felborul, és a stresszhelyzet elmúltával is szétesett marad. A szabályos légzés visszaállítására a legegyszerűbb gyakorlat a légzésfigyelés. Amint a stressz-hatás alatt álló jógi a légzésére viszi a figyelmét, az akaratlanul is lelassul.[3]

Az ászanák és a pránájáma önmagában is stresszoldó, de a stresszoldó jóga ezt a hatást még jobban fokozza, illetve a gyakorlónak konkrét eszközöket ad (pl. gyakorlatot a nyaki izommerevség megszüntetésére), azon túl, hogy ezeket a működéseket tudatosítja.

[1] Robert Sapolsky: A krónikus stressz károsítja az agyat, In:http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/neuro/anatomy_function_ne uro/?article_hid=23827
[2] Sapolsky i.h.
[3] Bálint János: Destressz jóga LPI, Budapest, 2006:19-26.o